Ezt olvasta már?

Csillagász: a Holdra szállás alapvetően átformálta a Naprendszerről alkotott képet

Az ötven évvel ezelőtti Holdra szállás alapvetően átformálta a Naprendszerről és a Földről alkotott képet - mondta a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára sz...

0

Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők

A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.


hirdetés

- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?

- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.

- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?

- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.

- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?

- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.

- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…

- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.

- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?

- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.

A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.

 

Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft

2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft

3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft

4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft

5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft

6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft

 

Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:

 

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft

2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft

3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft

4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft

5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft

6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft

7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft

 

A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.

Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.

Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.

- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…

- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.

- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?

- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.

- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.

Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]

- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?

- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:

- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.

- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.

- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.

M. Z.







0
0
0

hírek innen, onnan

Vascsővel vertek agyon egy kiskutyát egy siófoki kutyabarát szálláson

Vascsővel esett neki a hely tulajdonosa az egyik vendég kutyájának - írja a hvg.hu.

Vívó-világbajnokság: Újabb győzelemmel negyeddöntőbe jutott Márton Anna

Harmadik mérkőzésén is magabiztos volt a kardozó Márton Anna, és újabb győzelmével már negyeddöntős a budapesti olimpiai...

Rossz helyen szálltak le a Holdon Armstrongék

Cape Canaveral 1969. július 20-án, éppen 50 évvel ezelőtt történt meg az elképzelhetetlen: magyar idő szerint este 10 óra 17 perckor...

Ötven éve három férfi történelmet írt

Fél évszázada történt a Holdra szállás. +Fotók.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás...

Budapestre látogat a híres "maffiózó"

Steven Van Zandt, művésznevén Little Steven augusztus 15-én zenekarával, a Disciples of Soullal koncertet ad a budapesti Akvárium Klubban,...

Szép: az utolsó hajót pezsgővel várták a győztesek a Kékszalag Nagydíjon

A 48 órás szintidő alatt 269 hajó teljesítette az idei Kékszalag Nagydíjat közölték a verseny szervezői szombaton az MTI-vel. Az 51....

Hableány- szerencsétlenség: dermesztő állapotban az utolsó áldozat teste

Az orvosszakértő szerint ilyenkor a bomlás már annyira előrehaladott, hogy arcról vagy testalkatról sem lehet már felismerni egy személyt.

Becsomagolva élt egy hal a tengerben: nem ő akarta így, beleakadt egy zacskóba

Újabb erős videó kering a neten, amely az esztelen műanyagszennyezés pusztító hatásaira hívja fel a figyelmet. A halat a videót...

Művész vagy kattos? Csirke fejekből csinál autódíszt a preparátor

De a csirkés bólogatók nem a legnagyobb kuriózum a gyűjteményében. Akad nyúlból kenyérpirító, egérből fülbevaló, patkányból...

Akit Nick Cave is istennőnek tart - Budapesten koncertezik a világhírű énekesnő

Több turnén is Nick Cave vokalistája volt, Johnny Depp kalózos válogatáslemezére a Pirate Jenny című számot Cave és Warren Ellis...

0

Sport

Szilágyi Áron: Teljesen összeroppantam

A kétszeres olimpiai bajnok nem tudta elviselni a terhet, de a vasárnapi csapatversenyre már rendben lesz.

Zidane és a Real Madrid változatlanul bízik a fél Európa által csábított szupertehetségben

Martin degaard 16 éves korában igazolt Madridba. Habár a hájp csökkent körülötte, a Real még nem mondott le róla.

Új magyar sporthős született: A 21 éves Siklósi Gergely világbajnok

Óriási meglepetés, csodás eredmény férfi párbajtőrvívásban a budapesti világbajnokságon.

Lángoló autójából húzták ki a nézők Pardi Katát: a kórházi ágyán mondott köszönetet a Veszprém-ralin balesetet...

Veszprém Két héttel a Veszprém-ralin történt rémisztő baleset után mosolyogva hagyhatta el a kórházat Pardi Kata (28) navigátor, aki a napokban személyesen is megismerhette a hős szurkolókat, akik megmentették ő és társa, Neukirchner András (45) autóversenyző életét.

Porrá zúzta ellenfelét a magyar férfi vízilabda-válogatott, megállíthatatlanok a fiúk

Kvangdzsu A magyar férfivízilabda-válogatott Dél-Afrikát 23-5-re kiütötte a kvangdzsui világbajnokság csoportkörének utolsó fordulójában, így hibátlan mérleggel nyerte meg a C jelű négyest.

Bemutatták a Juve rekordigazolását

Matthijs de Ligt sajtótájékoztatót is tartott.

Mindössze 12 napot élt a korábbi magyar válogatott kézis kisfia

Hiába tettek meg mindent az orvosok az életéért.

Négy hónap után távozott a Fehérvár "csodaigazolása"

Óriási fuccsot jelentett a korábbi Barca-játékos.

Ilyen, amikor Ibrahimovic mindenkit hülyére vesz a pályán

Zlatan Ibrahimovic 37 évesen is elképesztő dolgokra képes.

Odafentről ünnepli világbajnok tanítványát Szalay Gyöngyi

Ő adta Siklósi Gergely kezébe a párbajtőrt Tapolcán. Nem érhette meg a nagy sikert.

Az oroszok legyőzésével döntős a junior kézilabda válogatott

A magyar válogatott 29-27-re legyőzte Oroszországot a junior kézilabda Eb elődöntőjében.

0

Bulvár

Egyvalaki távolléte sokaknak szemet szúrt Horváth Ádám temetésén

Horváth Ádámot, a Szomszédok atyát sokan kísérték utolsó útjára, egy valaki azonban nem vett végső búcsút.

Döbbenet, de vannak nők, akik csak az ingyen vacsora miatt vállalnak be egy randit

És persze férfiak is. Csak nők valószínűleg többen.

Felnyársalta a kerítés az orvostanhallgató lányt a Balatonnál

Horrorfilmbe illő sérülést szenvedett egy Balatonnál nyaraló fiatal lány. 

Panel és Kádár-kocka: tévedtünk ezekkel a lakásokkal kapcsolatban

A ma már sokszor lenézett panelházak egy új minőséget hoztak a magyar emberek életébe, mivel a maguk idejében korszerűnek számítottak. Ma már velük együtt a szocialista korszak teljes építészetét hajlamosak vagyunk lenézni, pedig a paneleket nem is a szovjeteknek köszönhetjük. Branczik Márta művészettörténésszel, a BTM Kiscelli Építészeti Gyűjtemény vezetőjével beszélgettünk.

Megtört a jég: Várkonyi Andrea őszintén vallott Bochkor Gáborral való szakításáról

Várkonyi Andrea túl van élete egyik legnehezebb és legmeghatározóbb időszakán.

Mi történik a Balatonnal?

Belföldön máig a legkedveltebb nyaralási úti cél a Balaton, ahol erősödőben van a minőségi és a családi turizmus. A régióban számos fejlesztés és beruházás folyik, ezek összehangolása, egységes koncepcióba illesztése a nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia 2030 egyik fő célkitűzése. A Hetek cikke.

A pár élete megváltozott, amikor rájöttek, miért találják ismerősnek a Csernobil sorozat helyszínét

Mivel a lakás olyan helyszínen van, ami a sorozatban is szerepelt, rengeteg turista a csodájára jár a korhű berendezésnek.

Megrázó hírt kaptunk: váratlanul elhunyt a 32 éves bajnok sportoló

A 32 éves sportoló szülei üzletében lett rosszul a melegtől.

Megkoronázták von der Leyent, kibékülne Brüsszellel az Orbán-kormány - a hét sztorija

Az Európai Parlament a héten szűk többséggel, de megválasztotta az Európai Bizottság elnökének az Európai Tanács jelöltjét, Ursula von der Leyent. Bár a néppárti politikus liberálisabb elveket vall a félreállított csúcsjelöltnél, Manfred Webernél, a magyar és a lengyel kormánypárt képviselői is rá szavaztak. A jelek szerint Orbán Viktor mind Brüsszellel, mind a Néppárttal kibékülne de vajon sikerülni fog-e neki? Munkatársunk, Wéber Balázs újabb videókommentárja.

blogmorzsák

A 10 legidegesítőbb dolog Izlandon

Izlandot mindig dicsérik, pedig a helyiek szerint tele van idegesítő dolgokkal. Ezekből szedtek össze tízet.

Tripo, aki csavart egyet Hitleren és Petőfin

Utazásra hívunk egy nem mindennapi alkotó agyába.

„Ezért nem fogok veled összeköltözni!“

Trehány, igénytelen, lusta nővel nem sokan akarnak együtt élni.

9 dolog, amiért a Facebook ugyanolyan, mint egy kisgyerek

Gyereket nevelni és Facebook-oldalt kezelni ugyanolyan?

A kiemelt csirkehús és a valóság esete

Nem azért van más a képen, hogy megté­vesszenek, hanem hogy a sor végéről is jól lehessen látni.

Tényleg a HIIT a legjobb kiegészítő kardió edzés?

A köztudatban a HIIT, mint csodamódszer létezik. Zsírt éget, izmot épít, erőt fejleszt. De tényleg ennyire tökéletes?

Terézvárosi kupleráj: óriás dildó a kocsi alatt

„Egyik olvasónk küldte be ezeket a kissé meghökkentő fotókat.“

30 perc alatt a Föld körül

Az űrverseny már a földi közlekedé­sért folyik: jöhetnek a rakéták, melyek­kel 30 perc egy ma 15 órás repülőút.

„Amikor azt hittem, rákos vagyok“

Amikor az ember a poklot járja meg a bizonytalanság miatt, és még az orvosok közönyével is meg kell küzdenie.

Miért nem lehet simán szakítani?

„Miért mocskol még a szakítás után két hónappal is, ahol csak ér?“

Nyílt levél minden zacskót tépkedőnek

Naponta több millió nejlonzacskó végzi a kukába, és kerül vissza pár év múlva a tányérunkba.

A holdon maradt memóriaszőttes és a számítósok hajnala

Akiken legalább annyira múlt a holdraszállás, mint az űrhajósokon.

0