Ezt olvasta már?


A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

 

 

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

 

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

 

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

 

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

 

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

 

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

 

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

 

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

 

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

 

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

 

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

 

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

 

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

 

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

 

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

 

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

 

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

 

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

 

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

 

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

 

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

 

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

 

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

 

Flourish logoA Flourish chart

 

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

 

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

 

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

 

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

 

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu







0
0
0

hírek innen, onnan

Ezért érkezett Schwarzenegger Budapestre – Tudta, hogy először '88-ban forgatott itt? És hogy melyik filmjét?

Arnold Schwarzenegger nemrég Budapesten tűnt fel a jellegzetes biciklijén: a hírek szerint Geena Davisszel és Liam Hemsworth-szel forgatott...

Százezreket szórtak el a buszsávokban a budapesti autósok

Ittas vezetés miatt is intézkedés alá vontak egy autóst, aki utána megpróbált olajra lépni.

Gépjárműadó: június 30-ig kérhető részletfizetés

Aki még nem rendezte kötelezettségét, és egy összegben nem tudja megfizetni az adót, legkésőbb június 30-ig kérheti a speciális,...

Magyar Péter: Nem szeretnénk utólag felosztani semelyik teret jobboldali vagy baloldali forradalmárokra

Ahogy nem szeretnék kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét – mondta a miniszterelnök.

Mire számíthatnak a befektetők kedden?

Vegyes elmozdulásokat láttunk ma reggel az ázsiai-csendes-óceáni tőzsdéken; a vezető indexek közül a japán Nikkei225 napközben új...

Kevéssel estek a fejlett piaci kötvényhozamok

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatos kedvező hírek ellenére a fejlett gazdaságok kötvény és devizapiacain a kezdeti optimizmusból alig...

Miért látják a babák a világot fejjel lefelé az első hetekben? 10 meglepő tény az emberi látásról

Az emberi látásról sok érdekes és gyakran megdöbbentő tény létezik, amelyeket eddig talán még nem is hallottál.

Nagy fordulat jöhet a pécsi buszbotrányban: megszólalt Hadházy Ákos

Új nyomozást rendeltek el a pécsi buszbeszerzések ügyében – erről Hadházy Ákos számolt be közösségi oldalán. A politikus szerint a...

Legyőzte a plasztika a 80-as évek tökéletes modell-színésznőjét: 75 évesen már felismerhetetlen, teljesen megváltozott az arca

Sydne Rome annak idején maga volt a megtestesült nőideál: színésznőként leggyakrabban a szőke, kékszemű, gyönyörű, látszólag...

Gáspár Evelin a külügy után a Corvinuson folytatja, politológiát tanul

Gáspár Győző lánya a Budapesti Corvinus Egyetemen kezdett politikatudományi tanulmányokba. Az első félévét sikeresen zárta, amit egy...

A legtöbben a Feszty-körkép miatt érkeznek, pedig sokkal több kincset rejt a hely – bejártuk az Ópusztaszeri Emlékparkot

Több mint 50 hektárnyi történelmi és természeti élmény, élő skanzen, jurták, különleges kiállítások és virágzó...

0

Sport

Magyar foci: 45 évesen is új csapatba igazolt a Loki korábbi gólkirálya, Ibrahima Sidibe

Hajdúsámsonban folytatja a többszörös magyar bajnok csatár.

Azonnali kapitánycsere a vb-n, megvan a beugró utód is - hivatalos

Menesztették a tunéziai szövetségi kapitányt a súlyos nyitókörös vereség miatt.

Elsírta magát a 40 éves vb-hős, miután a válogatottja bemutatta a vb legnagyobb meglepetését

A meccs embere lett, a válogatottja pedig történelmi sikert ért el.

Szoboszlai Dominik a címlapon, átigazolásról beszél és Puskás Ferencet listázza

Az angolok kiszúrtak valamit Szoboszlai szavai között, ennek aligha fog örülni a Liverpool ásza.

Rendesen beleszállt a foci-vb szervezőibe a hollandok csapatkapitánya

Virgil van Dijk bírálta a világbajnokságon bevezetett kötelező ivószüneteket (pardon, hidratációs szüneteket).

0
0

Bulvár

Komoly változás a Fideszben, pedig alig telt el pár óra a tisztújító kongresszus után

Fontos naphoz érkezett a Parlament, amely komoly változásokat indíthat be.

Vitézyék közbeléptek: mégsem szerződik a MÁV a Tiborcz-hoz tartozó céggel 1,2 milliárdért

De hosszú távon nem biztos, hogy lesz más megoldás vonatpótlásra.

Azt hitték, életük végéig kaphatják a milliós illetményüket, de jött a tiszás kétharmad

Közel háromszáz fideszes vagy Fideszhez közeli potentátnak szüntetheti meg a pozícióját egy húzásra az új kormány.

Lázár János váratlanul megjelent a parlamentben, Magyar Péter azonnal kérdőre vonta

Amint Lázár János helyet foglalt a parlament hátsó soraiban, Magyar Péter miniszterelnök azonnal félbeszakította felszólalását. A kormányfő egyenesen a volt miniszternek szegezte a mohácsi Duna-híd százmilliárdos

Döntött a miniszterelnök: teljesen kitiltják a 16 év alattiakat a közösségi oldalakról

A miniszterelnök a nemrég bejelentett intézkedést úttörő lépésnek nevezte, és egyértelművé tette, hogy nem hajlandó engedni a technológiai vállalatoknak, ha azok ellenállnak.

Volt szó a kamatstopról is, majd betoppant az ülésterembe Lázár János, Magyar Péter hozzá beszélt

A KDNP szónoka „túszejtőként” beszélt a kormányfőről, A Mi Hazánké részben megdicsérte a közmédiás kormányterveket, a fideszes vezérszónok pedig várja, hogy munka legyen, ne pedig személyeskedés, mert szer

Kié az utcán álló gyümölcsfa termése? Sokan rosszul tudják a választ

Meglepő lehet, hogy a jogszabályok szerint kit illet a közterületen lévő gyümölcsfák termése, és milyen esetben lehet összeszedni a gyümölcsöt.

Lebuktatta a rendőrség a Metropolt: már rég őrizetben van a kelenföldi szatír

A rendőrség most reagált a Metropol cikkére: szerintük a lap egy több mint egyhetes ügyet tálalt friss hírként, ráadásul hiányosan, őket nem kérdezve. A Lebuktatta a rendőrség a Metropolt: már rég őrizetben van

Orbán: Miközben bűnözők támogatják a Tiszát, aközben a sejtetések meg a sugalmazások miatt minket gondolnak korruptnak

A volt miniszterelnök szerint Hatvanpuszta műbalhé és propaganda, semmi alapja nincsen.

37 fok is jöhet, ezen a napon tetőzik a kánikula Magyarországon

Így változik az időjárás a héten, több helyen jöhet csapadék az országban a friss időjárás-előrejelzések szerint.

„Eljegyzésünk után hat hónappal született egy gyereke az exétől” – Miért bontottad fel az eljegyzésed?

Az eljegyzés egy nő életének egyik legboldogabb pillanata, de nem minden esetben vezet esküvőhöz. Olvass személyes történeteket arról, miért döntöttek úgy nők, hogy felbontják eljegyzésüket.

0